2012. január 16., hétfő

Szőlőskert Étterem Nagykanizsa

Ma a nagykanizsai Szőlőskert Étterembe csaltam el egyik üzleti partneremet ebédelni.

Ez az étterem régi kedvencem, igényes és változatos konyhája van. Magyaros jellegű, de azért mindenki találhat kedvére való fogást. Most pl. - a disznóölések időszakában - külön "malacos" ételsort is kínálnak a kocsonyától a disznótorosig.


Italnak most is Spécit választottam és elégedetten konstatáltam, hogy nem kellett bővebben kifejtenem, mit szeretnék. A fél literes "dózist" külön kancsóban kaptam, kedvem szerint tölthettem át a pohárba. Tetszett ez a megoldás. Ráadásul a színe teljesen olyanra sikeredett, mint a szűretlen söré, szóval nem is volt olyan csúnyácska, mint amilyenre én szoktam kikeverni ezt a Cola-narancs keveréket...

Ilyen hidegben mindig jól esik a forró leves, mi sem hagytuk ki: 
"Vadraguleves vargányával és burgonya-gombóccal". Én csak csészével kértem, mert a második fogásból nem tudtak kis adagot adni - és én egy tartalmas ragulevessel önmagában is jól tudok lakni. A ragulevesben ritkán csalódom... Kimondottan finom volt, jól megfőtt apró húsdarab-kákkal, tárkonyosan, kis burgonya-gombóckákkal. A vargánya illata kiválóan kiérződött. Még pár citromszeletet is kaptunk a leveshez, ha kicsit savanykásabban szeretnénk. De épp jó volt így!

Főfogásként megint olyasmit választottam, ami a körettel csábított el:
"Göcseji vargányás csibetekercs tejfölös dödöllével". A tócsni mellett ez a köret a másik gyengém... Úgy tűnik Somogyban, Zalában gyakrabban szerepel az étlapon - szerencsére.:-) Nem derült ki az étlapról, hogy a vargánya egy ízletes tejfölös szószba ágyazva kíséri a husit és dödöllét, de nagyon kellemes volt az összhang. A baconbe göngyölt csirkemelltekercsek belül még egy kis tölteléket is rejtettek, a dödölle finoman le volt pirítva, szóval jó volt, na. Viszont a mellé kikért tejfölös-kapros uborka saláta már nem volt a legjobb választás... Nagyon ízletes volt a saláta is és legalább nem az a szokásos sima "ubisali", de a két tejfölös étel frankón ütötte egymást. Ehhez - ha valaki már olyan megátalkodott, mint én és a tejfölös szósz ellenére is salátát kíván mellé, akkor - inkább illett volna hozzá valami rendes savanyúság. Úgy emlékeztem, hogy ez az étterem inkább az ízletes étkeiről, mint az adagok nagyságáról nevezetes - de most nem sajnálták tőlünk a finom falatokat, így megint - mint általában - nem maradt hely a desszertnek.:-( Pedig lett volna azok között is kedvemre való... 



Desszertre tehát már nem maradt kapacitásunk, de egy kávét-kapuccinót azért jól esett a végén még elszürcsölgetni. Én ritkán kávézom, inkább a kapuccinot részesítem előnyben, ráadásul sok cukorral, sok habbal, ha már lehetséges. Itt ezzel sem volt gond, minden megvolt benne. Elnézést a kissé homályos fotóért...

A kiszolgálással is elégedettek voltunk - figyelmes, udvarias fiatalember leste minden kívánságunkat (nem volt teltház...:-) ). Az ételek "menetrend szerint" érkeztek és a végén sem volt probléma, mikor csak utólag jeleztem, számlát is szeretnék. Apropó azért pénzt vigyen magával, aki ide készül!:-)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése