Ma egy kellemes, modern étterembe mentünk el párommal ebédelni. Pécs belvárosában, a várfal "árnyékában" (Citrom utca) található Crystal Éttermet próbáltuk ki. Igazából nem először voltunk már itt (hanem másodszor:-) ). Épp azért választottuk, mert korábban is ízlett az itteni koszt. Most sem csalódtunk.
Az étterem modern, alapvetően minimalista stílusjegyeket hordoz, a személyzet is fiatal, közvetlen, készséges. Én magamban leginkább olaszos étteremnek tartom - bár ezt ők nem mondják -, de talán azért érzem így, mert az étlapon sok finom tésztafélét és egyéb olaszos jellegű fogást véltem felfedezni. A választék igen széles, az is nyugodtan választhatja, aki nem annyira az olasz konyha híve!
Ma is igen hideg volt mifelénk, ráadásul a Nagyposta előtti téren elég rendesen fújt a szél is, míg a páromat vártam, szóval nem volt kérdés, hogy egy finom forró levessel kezdünk. Én Marhahúslevest választottam "gazdagon", Edit viszont az Olasz zöldséglevesre szavazott Grana padano sajttal, bazsalikommal. Mindketten elégedettek voltunk a választásunkkal. A levesem kellően meleg volt, bőséges adag is volt, gusztusosan volt tálalva és tényleg gazdagon volt benne minden... Nagyon finom, igazi húsleves íze volt. A marhahúsból jutott bele bőven, elegánsan, kockára vágva, tökéletesen megfőve. De nem hiányzott belőle a tészta és a finom zöldségek sem, természetesen tálalás előtt üde, zöld petrezselyemmel megszórva... Én igazából jól is laktam vele. (Meg is mutatnám, milyen guszta volt - de fura mód eltűnt a gépemről a fotója!:-( )
A zöldségleves is annyira guszta volt, hogy abba is belekóstoltam. Kissé paradicsomos, de nem paradicsomleves, elég sok borsóval, de nem borsóleves, mindenféle egyéb zöldségekkel teli, nagyon kellemes összhangot alkotva. Én nem vagyok oda a zöldséglevesekért, mert általában nem tartom őket olyan ízletesnek, mint amiben hús is főtt, de ennél a levesnél nem volt hiányérzetem.
Főételként megint valami olyasmit választottam, amit nem is nagyon szabadna ennem... "Csirkemell csíkok póréhagymával, Dijoni mustárral, gratinírozott burgonyával". Persze hogy a póréhagymára izgultam rá...:-) A laikusságomról csak annyit, hogy első pillanatban azt hittem, nem is azt kaptam, amit rendeltem... A második pillanat sem sokban különbözött az elsőtől - azt hittem a szószban van a köret és a köret rejti a csirkehusit - de persze megint tévedtem. Könnyebb lett volna a dolgom, ha tudom, milyen is az a gratinírozott burgonya - de eddig nem tudtam. Te tudod?
Szóval ez olyasmi, hogy a krumplit felszeletelik jóformán chips vékonyságúra, kis dinsztelt hagymával, paradicsomszósszal, sóval, borssal, miegymással alaposan befűszerezik, utána egymásra rétegezik, majd tejjel leöntik és úgy sütik meg - kissé hasonlóan, mint a rakott krumplit. Ha kész, akkor gyönyörűen összeáll, összesül (vagy inkább fől?). No hát én ezt eddig még sosem kóstoltam, de teljesen rendben volt, a teteje gyönyörűen megpirult, szépen lehetett szeletelni, finom volt.
A csirkecsíkokból is jutott bőven, kicsit hagytam is a végén, mert nem bírtam már szusszal. És a póréhagyma sem maradt ki belőle, ami friss, roppanós volt, mégsem olyan intenzív hagyma illatú. Amiből meg aztán végképp bőven jutott a húsra, az a Dijoni mustár - illetve inkább egy abból készített talán tejszínes szósz. Ez érzésem szerint kicsit sok is volt, szerintem a harmada is elég lett volna hozzá, mert igen markáns mustáros-tormás íze van, gyakorlatilag minden más ízt elnyomott. Azért nem gondolnám, hogy ez direkt volt, de mindenesetre itt valószínű igaz lehetne az a mondás, hogy a kevesebb néha több... Még akkor is, ha alapvetően szeretem, mikor a csípős torma hatását a tarkómon is érzem...:-)
A fotóm sajnos se nem éles, se nem szép - pedig ezt is hatalmas tányéron, gusztusosan tálalták és a porció is igen laktatónak bizonyult. Az az igazság, hogy olyan ciki egy étteremben ilyen fotókat készíteni... Mindig a Louis de Funes egyik híres filmje jut eszembe ilyenkor, amiben egy híres étterem-kritikust játszik (asszem az a címe, hogy "Szárnyát vagy combját") és mindenféle körmönfont módon gyűjti be az ételmintákat... De hát egy ilyen beszámoló mégiscsak így illusztrálva teljes, nem?!
Edit - a párom - Rostonsült pulykamellet evett akácmézes idénygyümölcsökkel, burgonyapürével. Igen dicsérte és kivételesen az egészet bepuszilta. A gyümölcsök (körte és almaszeletek) akácmézzel enyhén megpárolva, de nem annyira, hogy szétessenek, a pulykamell jól átsült, ám nem túl száraz és csak éppen kicsit fűszerezve, a krumplipüréhez meg talán egy kis apróra vágott petrezselymet kevertek, ami nekem igen tetszett benne. Nem véletlenül fogyott el az összes...:-)
Természetesen a desszertre nem maradt energiánk, de azért rákérdeztünk, mert igen titokzatosan csak annyi szerepel az étlapon, hogy "Napi ajánlat". No ez egy házi készítésű kakaós szelet lenne 60%-os kakaóból... Talán legközelebb kellene egy kis helyet hagyni neki...
Ezt az éttermet nem most kerestük fel utoljára! Olyan bőséges az étlapon szereplő választék, hogy még jópárszor meglátogathatjuk anélkül, hogy ugyanazokat az ételeket kóstolnánk... Jó szívvel ajánlom másoknak is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése